Egy párkapcsolat minősége
Hermann Hesse szerint: „A szeretet nem érzelem, hanem cselekvés. A szeretet mindig a másik emberért létezik".
A szerelemnek és a szeretetnek megannyi meghatározása látott napvilágot. Egészen pontosan meghatározni nem lehet és nem is érdemes. Megtapasztalni, átélni és gyakorolni viszont annál inkább. Az emberek alapjában véve dinamikus lények, akik az évek előrehaladtával változnak, jobbik esetben fejlődnek. Mivel egy kapcsolat két ember kölcsönös megismeréséről szól, ebből kifolyólag egy párkapcsolat soha nem lehet statikus, egy dinamikusan átalakuló folyamatot képez.
Két ember, akik meghatározott időben, életkorban találkoznak, egy adott pillanatban felvállalják a kapcsolat jellegét, majd egy párt alkotnak, közös terveket szőnek. Az élet természetes ritmusából adódóan együtt, de bizonyos szempontból külön úton is járnak, mivel fejlődésük szempontjából különböző dolgokat kell megtanuljanak. Ebből adódóan a kapcsolatban óhatatlanul súrlódások alakulnak ki. Az emberek változnak, fejlődnek és ezzel párhuzamosan igényeik, szükségleteik és vágyaik is átalakuláson mennek keresztül. Ebből kifolyólag a kapcsolatok többsége szakítással vagy válással végződik, mivel sokan abba a tévhitbe ringatják magukat, hogy amit meghódították álmaik partnerét, a kapcsolat örökké fog tartani. Ez azonban nagy önbecsapás és illúzió.
Talán könnyű szerelembe esni, de jóval nehezebb szeretni, a szeretetet fenntartani, éltetni és táplálni. Testünket változatos ételekkel tápláljuk, miközben a szeretet üzemanyagáról sokszor megfeledkezünk. Mivel is táplálhatnánk egy több éves kapcsolatot? Egy kapcsolat minősége nagyban függ attól is, hogy a két fél szükségletei, igényei milyen mértékben teljesednek ki. A hűtlenség - a közfelfogással ellentétben - nem egy elítélendő dolog, sokkal inkább egy olyan figyelmeztető jel, egy" jelenség", amikor az egyik fél nem kapja meg azt, amire valójában vágyik és szüksége van abban a kapcsolatban.
Szerelemellenesnek tűnik, de alapjában véve mindenki azért megy bele egy kapcsolatba, hogy valamennyi szükségletei, vágyai kielégüljenek, ami csakis egy másik partner segítségével valósulhat meg. Egy párkapcsolat tulajdonképpen nem más, mint egy izgalmas utazás az ismeretlenbe, amibe saját érdekeink, szükségleteink és saját boldogságunk érdekében vágunk bele. Partnerünk nem egy dajka, aki az egónkat, az önérzetünket babusgatja, párunk egy önálló lény, saját igényekkel, szükségletekkel és álmokkal. Ezért a partner személyének korlátozásáért, vagy éppen egy kapcsolat játékszabályainak be nem tartásáért olykor nagy árat fizetünk.
Az esetek többségében, a párkapcsolatról alkotott nem reális elképzelések arra késztetik az embereket, hogy magába a szerelembe, nem pedig a partnerbe legyenek szerelmesek. Csak hosszú évek múltán döbbennek rá arra, hogy valójában nem ismerik azt, akivel együtt élnek. Ez az egyik legbanálisabb dolog az életben, hiszen mi lenne más, mint a szerelem és a szeretet, amit az életben élvezni, átélni, viszonozni és értékelni kell. A szeretet nem pusztán érzelem, ennél jóval összetettebb: maga a kapcsolat minősége!
